Valamennyi Kovászna megyei közintézményre kötelezően ki kell helyezni a kétnyelvű feliratokat – szólította fel az ottani intézményvezetőket György Ervin, Kovászna megye prefektusa.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és az erdélyi Krónika keddi beszámolója szerint a román kormány megyei képviselője a kormány Interetnikai Kapcsolatokat Felügyelő Főosztályától kért hivatalos állásfoglalást arról, hogy az állami közintézményekre vonatkozik-e a 215-ös törvény által biztosított kétnyelvűség.

A háromszéki prefektus néhány hete körlevélben javasolta az intézményvezetőknek, hogy ültessék gyakorlatba a kétnyelvűségre vonatkozó törvénykezést. Első nekifutásra azonban akadályokba ütközött az intézkedés, mert a prefektúra jogászai úgy tájékoztatták a kormány megbízottját, hogy a vonatkozó törvények nem egyértelműek.

Az intézmény jogászai úgy vélték: bár a Románia által ratifikált, nemzetközi előírások megengedő jellegűek, a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi arra, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát azokon településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Kovászna megyét 75 százalékban magyarok lakják.

Mivel a törvény az állami intézményeket nem sorolta fel, nem volt egyértelmű, hogy lehet-e ezeket kötelezni a kétnyelvűségre. György Ervin hangsúlyozta: a hivatalos állásfoglalásra hivatkozva most már kötelezheti a dekoncentrált intézményeket a kétnyelvű táblák használatára.

A kormánymegbízott elmondta: egyre több bejelentés érkezik az intézményhez, amelyekben a nyelvi jogokra vonatkozó hiányosságokra figyelmeztetik a prefektúrát. Míg korábban leginkább a román feliratok, a román zászló hiánya miatt tettek panaszt, az elmúlt hónapokban a magyarok is jelzik a törvénytelenségeket, a kétnyelvű feliratok hiányát, azt, ha rozsdás, megrongált magyar táblákat látnak, vagy azt, hogy az állami közintézményekben sem kifogástalan a román zászlók állapota.

Kovászna megyében a nyár folyamán robbant ki a "nyelvháború", amikor Valentin Ionaşcu alprefektus - kihasználva, hogy felettese pihenőszabadságát tölti - a közintézményeket és a kereskedelmi társaságokat is felszólította: az elnevezések feltüntetésében ne használják a magyar nyelvet, vagy kötelező módon minden esetben használják a románt is.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat októberi ülésén elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a város közterületén megjelenő hirdetések legalább 50 százalékának magyar nyelvűnek kell lennie. Antal Árpád polgármester korábban hangsúlyozta, a prefektúrának nemcsak a román, hanem a magyar nyelvhasználat felett is kell őrködnie.

A Krónika kedden arról írt, hogy a "nyelvháború" kitörése óta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elkezdte monitorozni, miként valósul meg a kisebbségi nyelvhasználat a Kovászna megyei negyven dekoncentrált intézményben.

Nemes Előd, a civil szervezet háromszéki elnöke a lapnak elmondta: a közintézmények székházainak többségén, a homlokzaton megjelennek a kétnyelvű táblák. Hiányzik azonban a magyar felirat a prefektúra alárendeltségébe tartozó Gépjármű- és Gépjárművezetés-ellenőrző Hivatal, az Útlevélügyi Főigazgatóság, illetve az Állami Levéltár, a katonaság, rendőrség és csendőrség épületeiről.

Az EMI elnöke hozzátette: tapasztalatuk szerint a háromszéki közintézményekbe belépve mintha teljesen megszűnne a törvény hatálya, hiszen csak elvétve lehet találni magyar nyelvű közérdekű információkat, de hasonlóan rossz a helyzet az intézmények honlapjai esetében is, amelyek szinte kizárólag román nyelvűek.(manna.ro)