Ez az intézmény első sorban az európai országok pénzügyi helyzetével foglalkozna, segítene a tagállamokon akkor, amikor válsághelyzetbe kerülnek, viszont megakadályozná, hogy túlköltekezzék magukat.

Diósi László szakértő szerint azért merült fel az európai valutaalap létrehozásának az ötlete, mert Görögország és Spanyolország már nem felel mag azoknak a feltételeknek, amelyeket akkor vállaltak, amikor csatlakoztak az eurózónához.

"Azt is tudjuk, milyen szigorúak azok a kritériumok, ami alapján be lehet lépni az euróövezetbe, és ezek az országok ennek már nem felelnek meg. Tehát egy olyan közös fellépés kell, ami lényegében nem egyezhet azzal a fellépéssel, amit az IMF végez máshol, hanem egy európa-specifikus fellépésre van szükség."

- mondta el Diósi László, aki szerint ez a jelenség az euró stabilitását veszélyezteti. A szakértő szerint a Nemzetközi Valutaalapnak az a legnagyobb hátránya, hogy ugyanazt a segítséget nyújtja minden országnak, holott egy gazdasági válságnak minden tagállamban különböző okai lehetnek.

Az IMF által adott megsegítő pénzek nagyon sok esetben eltűntek a korrupció zsákjában. Ha európai viszonylatban gondolkodunk, akkor egy sokkal kisebb piacon, egymáshoz sokkal hasonlatosabb gazdasági fejlettségű, történelmi hátterű, kulturális hátterű piacokról tudunk beszélni, ezért a megoldások szükség szerint jók lesznek."

- állapította meg Diósi László. Úgy gondolja azonban, hogy a közös európai valutaalap létrehozása önmagában nem garantálja a tagállamok pénzügyi stabilitását, hisz a tagállamoknak saját felelőssége, hogy ne költekezzék túl magukat. A szakértő azt is elmondta, hogy az európai valutaalapot minimum két-három éven belül hoznák létre, így ez semmiképpen nem alkalmas a jelenlegi gazdasági válság kezelésére. (erdelyfm.ro)