Jóllehet már hetek óta beléptünk a petárdaidénybe, az elmúlt évekhez képest mégis igen csendesek az utcák: még a külvárosi negyedekben sem hallani a pukkanókat.

A kiskorú csínytevők nem csúsztatnak petárdát a gyanútlan idős nénik bevásárlószatyraiba, nem dobják a szemeteskukákba vagy az autók alá, de még a fiatal lányoknak sem kell tartaniuk az ijesztgetésektől. Ennek oka vélhetően a nemrég életbe lépett, pirotechnikai szórakozóeszközökre vonatkozó törvény meglehetősen szigorú előírása: a jogtalanul petárdákat, tűzijátékokat áruló és használó személyek akár egy év börtönbüntetéssel is sújthatók. Ennek ellenére a piacon mindent meg lehet vásárolni...

Nemrég szigorították a pirotechnikai anyagok tárolására, forgalmazására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az 1995/126. törvényt módosító és kiegészító 2006/406. számú jogszabály előírja, hogy tűzijátékokat és hasonló termékeket kizárólag az erre engedéllyel rendelkező jogi személyek árusíthatnak a külön kijelölt helyeken. A Kolozs Megyei Munkaügyi Felügyelőség sajtóközleményben figyelmeztetett a szigorított előírásokra: tűzijáték árusításra csak a felügyelőség által láttamozott műszaki dokumentáció alapján felépített és berendezett helyiséget lehet használni, lakóépületeken kívül, előzőleg pedig meg kell szerezni a felügyelőség és a megyei rendőrség közös jóváhagyását. A bizonyos robbanóosztályokba sorolt (II-IV, T1 és T2, valamint repülőtárgyak és I. osztályú csattogtatók) termékeket a jogi személyek nem árusíthatják magánszemélyeknek, azoknak pedig tilos az előbb említett osztályokba sorolt anyagok gyártása, birtoklása, forgalmazása, bármilyen használata. E törvényes előírás megszegése bűncselekménynek minősül, és 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönnel büntetik, a korábbi években alkalmazott pénzbírság helyett.

Az I. osztályba tartozó pirotechnikai anyagok tartására és forgalmazására – amelyek között olyanok is vannak, amelyeket magánszemélyek is használhatnak – szintén engedéllyel kell rendelkezni, ennek megszerzéséért egy dossziét kell benyújtani a megyei munkaügyi felügyelőséghez (Coşbuc/Bem utca 2. szám, 3. emelet): a kérelemnek tartalmaznia kell többek között az egység adatait, a tűzijáték típusát és mennyiségét, amelyet forgalmazni szándékszik, adatokat a tárolásról, szállításról; a cég alapszabályzatát, amelyben szerepelnie kell a tevékenységek kódjában a megfelelő (5248-as) számnak; erről a kódszámról a cégbíróságnak is igazolást kell adnia; a terméket kezelő alkalmazottak jegyzékét; a raktár rajzát; orvosi igazolást az illetékes személyzetről, a megyei rendőrség jóváhagyását és az erkölcsi bizonyítványt.

A magánszemélyeknek tiltott pirotechnikai szórakozóeszközöket csak rendezvényeket szervező, és az azokhoz szükséges engedéllyel rendelkező cégek használhatják.

Petárda a szőnyegben
Az új törvény értelmében a kiskorúak – az efféle termékek legnagyobb fogyasztói – nem büntethetők a petárdák használatáért, helyettük a szüleik felelnek, akiknek igen komolyan a zsebük mélyére kell nyúlniuk, amennyiben csemetéiket tetten érik a hatóságok. Esetükben 2000 és 5000 új lej közötti bírságot ír elő a törvény, amely ennél is szigorúbb a petárdákat, tűzijátékokat törvénytelenül árulókkal szemben: a feketézők 6000 lejes büntetést kaphatnak.

A jókora összegek és a kilátásba helyezett börtönbüntetés mindenesetre megtette hatását: a Széchenyi téri piacon és annak környékén nem hemzsegnek a petárdaárusok, és értesüléseink szerint a rendőrségnek is csak három kisebb fogása volt. Míg más években a környék a „petarde, petarde" kínálatoktól hemzsegett, s az elkobzott robbanószerek mázsákat nyomtak, mostanában nem kell tartaniuk a járókelőknek a rájuk „ragadó" petárda- vagy tűzijáték árusoktól.

Aki azonban keres, talál: az elsőként kiszemelt roma asszony kérdésünkre, hogy: Van petárdája? , máris rábólintott. – Százezer lej egy doboz – mondta, de hamar engedett: nemsokára 150 ezerért már hármat kínált. Aztán egy pár méterre a szőnyeget áruló férfihoz ment, aki az egyik szőnyegtekercsből előhúzta a 60 petárdát tartalmazó dobozt.

A megvásárolt termék különben az 1-es csoportba sorolt pirotechnikai robbanóanyag, amelyek közül a törvény értelmében egyesek – a 3 grammnál kevesebb robbanóanyagot tartalmazók – magánszemélyeknek is árúsíthatók. Amennyiben azonban több időt szánunk a szúrópróbára, vélhetően más is előkerült volna...

12 millió euró égett porrá
Becslések szerint tavaly csak Szilveszter éjszakáján 3000 tonnányi petárdát és tűzijátékot robbantottak Romániában, amelynek piaci értéke megközelítette a 12 millió eurót. Összehasonlításképpen 2003-ban 1176 tonna ilyen anyagot importáltunk, 2004-ben pedig 3127 tonnányit – az Országos Rendőrparancsnokság adatai azonban nem tartalmazzák a „feketén" behozott és értékesített pirotechnikai eszközöket. Az elmúlt években különben az ilyen termékeket árulók felénél találtak valamilyen szabálytalanságot az ellenőrzések során, többségük nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel, vagy nem tartották be az árulásra kiszabott december 27–31. közötti időszakot.

Rendőri becslések szerint az idén eddig mintegy 1200 tonna pirotechnikai anyag érkezett az országba, ennek kétharmada a tiltottak közé tartozik, miközben még tavalyról több száz tonna megmaradt a nagyobb városok raktáraiban.

Másfelől tavaly országos szinten 2 személy vesztette életét a szilveszteri tűzijátékozásban, és további 456 személy – közülük 350 kiskorú – szenvedett súlyos sérüléseket, amelyek következtében valamely testrész vagy érzék nélkül maradt. A leggyakoribbak az ujjcsonkulások, megvakulások.

A 406-os törvény igen sok hasonlóságot mutat az Európai Unió (EU) tavaly kidolgozott, pirotechnikai eszközökre vonatkozó irányelveivel, amelyeket Románia is támogat, és amelyek célja a balesetek csökkentése és egy egységes törvényes keret megteremtése a tagországokban. A tavaly októberben kidolgozott, az idén több alkalommal megvitatott irányelvek a petárdákat és tűzijátékokat osztályokba sorolják robbanóanyag-tartalmuk szerint, s csak az 1-es osztályba tartozó szerkezetek esetében engedi meg a magánszemélyek általi szabad felhasználást. Az EU ugyanakkor megengedi a tagállamoknak, hogy azok saját törvénykezése esetleg szigorúbb törvényeket foganatosítson az illető országon belül, vagy akár teljesen be is tilthassa a pirotechnikai eszközöket a magánszemélyek számára, ugyanakkor pedig külön-külön megszabható az a minimális korhatár, amelyiknek már árusítani lehet a sokak által kedvelt szórakoztatóeszközöket. Az is lényeges, hogy a termékek csomagolásán minden lényeges tudnivaló fel legyen tüntetve: a gyártó, a termék osztálya, ajánlott korhatár, használati utasítások.

Statisztikák szerint Görögországban 1 millióból 1 személy sérül meg évente pirotechnikai eszközök használata miatt, Dániában 5,4, Svédországban 50, Nagy-Britanniában pedig 60,1 sérült jut egy millió lakosra. Ezek alapján kiszámítható: az EU-ban évi 7–45 ezer személy esik áldozatául a szilveszteri ünneplésnek.



(szabadság)