A 2004-es decemberi parlamenti választások óta egyik legfényesebb sikerét aratta tegnap a kormánykoalíció, amelynek sikerült a liberális Bogdan Olteanut a képviselőház elnöki tisztségébe juttatnia.

A parlament elnöki tisztségeinek elveszítése az első, és azóta talán a legjelentősebb kudarca volt a jelenlegi kormánykoalíciónak, hiszen a képviselőház vezetője az államfő és a felsőház elnöke után a harmadik legfontosabb állami tisztségviselő.

Három jelölt közül kellett választaniuk tegnap délután a képviselőknek. A kormány részéről Bogdan Olteanut, a KP-tól Daniela Popát jelöltették, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) pedig Valer Dorneanut javasolta a tisztség betöltésére. Olteanu végül elsöprő többséggel kerekedett felül annak köszönhetően, hogy a liberálisok mellett a Demokrata Párt (DP), az RMDSZ, a nemzeti kisebbségeket képviselő politikusok, de még az ellenzéki Nagy-Románia Párt képviselői is támogatták. Második helyen Dorneanu végzett 88 vokssal, eddig a képviselőház alelnöki tisztségét betöltő Popa pedig mindössze 22 párttársának szavazatát szerezte meg.

A koradélutáni órákban még javában zajlottak az egyeztetések a liberálisok és a konzervatívok között, hogy utóbbiak ne jelöltessék Popát, de hasztalanul, ami ismét felbőszítette Voiculescuék koránypartnereit. Míg Călin Popescu Tăriceanu megelégedett azzal, hogy „szerencsétlennek" nevezze Voiculescuék döntését, a DP alelnöke Ioan Oltean szerint a D. A. Szövetség legfelelősségteljesebb hozzáállása az, ha olyan parlamenti többség kialakításán fáradozik, amelyből a KP kiszorul. Emil Boc pártelnök is úgy vélte: a konzervatívok ismét megerősítették, hogy ők a kormánykoalíció „erkölcstelen megoldása". Boc szerint mivel a KP tegnap is a kormánykoalíció ellen fordult, igazuk volt, amikor az előrehozott választásokat szorgalmazták.

Dan Voiculescu pártelnök nem lát semmi gondot abban, ha a kabinet vagy az elnöki hivatal kormányból való távozásra szólítja fel őket. Leszögezte: ők nem akartak kormányozni, Traian Băsescu államelnök kérésére csak azért vállaltak szerepet, mert az ország politikai stabilitását tartották szem előtt.

A rendszerváltás óta a legfiatalabb – Tăriceanu szerint az első nemkommunista – házelnök nehezen megvalósítható célt tűzött ki. Azt akarja, hogy mandátuma alatt megerősítse a jelenleg meglehetősen megtépázott parlament tekintélyét a lakosság körében. Ezt elsősorban az egyéni választókerületes rendszer bevezetésével lehetne elérni. A DP által is erőltetett választási reform komoly érvágást jelentene az RMDSZ-nek, amely csak néhány, főként a tömbmagyarságot képviselő törvényhozót juttathatna be a parlamentbe.

(Szabadság)