Viharos délután ígérkezik ma a Parlamentben, Traian Băsescu államfő ugyanis ma mutatja be plénum előtt a Vladimir Tismăneanu politológus vezette bizottság jelentését.

A testületet az államfő kérésére hozták létre azt követően, hogy több civil szervezet is felszólította Băsescut: hivatalosan ítélje el a kommunizmust. A Tismăneanu-bizottság feladata az volt, hogy olyan tudományos dolgozatot készítsen, amely tényeket felsorakoztatva mutassa be a kommunizmus bűncselekményeit és visszaéléseit a kezdetektől, azaz az 1947. december 30-i államcsínytől egészen annak 1989. decemberi megbuktatásáig. A kutatás eredményessége érdekében a testület tagjai megpróbálták a lehető legdiszkrétebben végezni a munkájukat, így már a legelején egyezség született arra vonatkozóan, hogy csakis a bizottság elnöke, Vladimir Tismăneanu nyilatkozhat a témakörben. Alig néhány nappal a dokumentum hivatalos bemutatása előtt Tismăneanu a bukaresti Adevărul napilap szerkesztőségébe is eljuttatta a jelentést, amelynek ismertetésére az újság teljes újságoldalt szentelt. A lap tájékoztatása szerint egy másik példány Traian Băsescu államfőhöz került azzal az ajánlással, hogy az elnök ítélje el a kommunista rendszert, nevezze meg a bűnösöket, továbbá támogassa a levéltárak anyagához való szabad hozzáférést, kezdeményezze a rendszerrel kapcsolatos történések oktatását az iskolákban. Ugyanakkor arra kérik Băsescut, hogy sürgesse az 1989-es forradalom, illetve az 1990. június 13–15-i bányászjárás kivizsgálását.

A mintegy 660 oldalt tartalmazó dokumentum több fejezetből áll, és egyebek mellett azoknak a kommunizmusban fontos tisztségeket betöltő személyeknek a nevét is felsorolja, akik hozzájárultak a diktatúra kibontakozásához és fenntartásához. A törvénytelenségen alapuló rendszer létrehozásáért és fenntartásáért vétkesek című fejezetben, többek között, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Gheorghe Apostol, Gogu Rădulescu, Manea Mănescu és Ion Iliescu neve szerepel. A volt államfő neve egy másik fejezetben is megjelenik, amely a kommunista ideológia lakosság körében való erőszakos terjesztéséről szól. Ebbe a kategóriába sorolható Mihai Roller, Paul Niculescu-Mizil, Walter Roman (Petre Roman édesapja), Silviu Brucan és mások. A Román Kommunista Párt (RKP) aktivistái között található Mihai Bujor Sion (fia 1990 után Iliescu tanácsadója volt), Leonte Tismăneanu (a bizottság elnökének, Vladimir Tismăneanunak az édesapjáról van szó, aki az ötvenes években tisztséget töltött be az RKP-ban) és Matei Socor, az Agerpres hírügynökség vezetője (Vladimir Socor politológus édesapja). A kommunizmus eszméinek propagálásában fontos szerepet játszott Paul Niculescu-Mizil, Leonte Radu, Eugen Florescu és Ion Iliescu. A jelentés tartalmazza azoknak a művészeknek, íróknak és költőknek a nevét is, akik műveikben és alkotásaikban a rendszert dicsőítették, mint például Eugen Barbu, Corneliu V. Tudor, Dan Zamfirescu, Ion Dodu Bălan, Dinu Săraru, Adrian Păunescu, Ilie Bădescu, Mihai Ungheanu, Nicolae Dan Fruntelată, Ilie Purcaru és Arthur Silvestri. A külpolitikáról szóló fejezetben, többek között, Vass Gizella (Bogdan Oltenau liberális képviselőházi elnök nagyanyja) és Andrei Ştefan neve szerepel.

Az Adevărulnak nyilatkozó Tismănenu szerint a román kommunizmus nem hagyományos értelemben vett diktatúra, hanem olyan kísérlet, amelynek célja a gazdaság, a társadalom és az emberi lélek gyökeres átalakítása, valamint az emberek gondolkodásmódja feletti teljes uralkodás volt. Ezért Ceauşescut a politológus Hitlerhez, Sztálinhoz és Mao Ce Tunghoz hasonlítja. Ugyanakkor Tismăneanu azt is elmondta, hogy a kutatás során legnehezebben a Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE) tudtak együttműködni, ennél valamivel jobban sikerült a közös munka a Román Hírszerző Szolgálattal (RHSZ), a legnyitottabbnak pedig a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) bizonyult.

Elsőként a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu V. Tudor reagált a Tismăneanu-bizottság megállapításaira. Vadim azzal fenyegetőzik, hogy a szociáldemokratákkal karöltve bojkottálni és szabotálni fogják hétfőn Băsescu beszédét. Ígérete szerint a nagy-romániások dugóhúzókkal és tölcsérrel a kezükben érkeznek majd az ülésre, és „Tolvaj!", illetve „Részeges!" bekiabálásokkal, valamint füttykoncerttel próbálják megzavarni az államfő felszólalását. Azzal kapcsolatban, hogy Adrian Păunescuval együtt Ceauşescu udvari költői lettek volna, C.V. Tudor „stupidnak" nevezte a bizottság megállapításait. Határozottan cáfolta, hogy személyesen ismerte volna a néhai diktátort, akit különben „nagy román hazafinak" és „az egyik legnagyobb államférfinak" tekint; ugyanakkor felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az általa „hernyók"-nak nevezett emberek éppen a Ceuşescu által felépített Parlamentben mondanak ítéletet a kommunista vezér felett. A Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Victor Ponta azonnal reagált a PRM elnökének kijelentéseire: a párt nevében elhatárolódott C. V. Tudor készülő szabotázsakciójától, amelyet „politikai infantilizmusnak" minősített. Mint mondta, a PSD saját álláspontját fogalmazza majd meg a jelentéssel kapcsolatban. A PSD tiszteletbeli elnökévé választott Ion Iliescu exállamfőt ért vádakról a párt etikai bizottságának elnöke, Valer Dorneanu úgy vélekedett: a PSD nem hajlandó részt venni az elnöki bizottság „politikai játszmájában", amelynek célja Iliescu lejáratása és kizárása a politikai életből. Szerinte Iliescu nem fenntartotta, hanem megbuktatta a rendszert.

Az eddig napvilágot látott információk és szemelvények kizárólag csak a kommunizmus úgymond „román vonatkozásairól" számoltak be, és egyetlen szó sem esett például arról, hogy a Romániában élő nemzeti közösségeket hogyan és milyen mértékben érintette a kommunizmus. Márpedig a kutatásban Salat Levente politológus, egyetemi tanár irányításával magyar történészekből álló munkacsoport is részt vett, s értesüléseink szerint a mintegy 660 oldalt kitevő jelentésben 22 oldal a romániai magyar nemzeti közösségről szól. Kíváncsian várjuk tehát, hogy az eddig ismert történésekhez, adatokhoz és tényekhez képest tartogat-e számunkra valamilyen újdonságot Tismăneanu jelentése, és ha igen, akkor mit.



(szabadság)