Országos hírek »
Az RMDSZ a decentralizáció hajtómotorja
2010. szeptember 05, vasárnap
Gyergyószéki magyar pedagógusokkal, önkormányzati vezetőkkel találkoztak az RMDSZ vezetői, tudatta a szövetség tájékoztatja.
- Az új oktatási törvénytervezet nemcsak az anyanyelvű oktatás bővítése, hanem az oktatási rendszer decentralizációja szempontjából is egy hatalmas lehetőség, ezáltal ugyanis a helyi közösségek, az önkormányzatok maguk dönthetnek majd a tanintézményeik sorsát illetően: ennek a decentralizációnak - akárcsak az egészségügyben – az RMDSZ a hajtómotorja - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Gyergyóremetén. A szövetségi elnök Kelemen Hunor kulturális miniszterrel együtt, Gyergyószék magyar iskoláinak igazgatóival, valamint a Hargita megyei főtanfelügyelőség képviselőivel tanácskoztak a magyar oktatás és a magyar pedagógusok helyzetéről, a készülő oktatási törvényről és a tanintézmények finanszírozási kérdéseiről. Az RMDSZ vezetői leszögezték: a Szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy december 31-e után a pedagógusok a jelenleginél jobb, méltányosabb bérezésben részesüljenek.
A szövetségi elnök közölte: bár az oktatási jogszabály elfogadását a szenátus oktatási szakbizottsága akadályozza - itt ugyanis az ellenzék van többségben -, az őszi parlamenti ülésszakban fel kell gyorsítani ezt a folyamatot. Markó Béla szerint ugyanakkor a vita során az RMDSZ-nek kiemelten kell figyelnie arra is, hogy a tanulók után járó fejkvóta mértékét a kisebbségi oktatás számára megfelelő módon szabályozzák, ha ugyanis ezt nem differenciáltan alkalmazzák, számos magyar iskola kerülhet nehéz helyzetbe. Ezt alátámasztandó közölte: a magyar iskolák száma ma eléri a 12%-ot Romániában, ami a közösség 6.5%-ához viszonyítva jó arány, ám a helyzet korántsem olyan jó, mint amilyennek tűnik: ezeknek az iskoláknak a többsége ugyanis kislétszámú, ezért egy nem differeneciált kvótarendszer esetén a jórészük megszűnhet. Az RMDSZ ezért vitte be a tervezetbe a nyelvi és a diszperziós kvótát: míg az előbbi magasabb fejpénzt biztosítana a kisebbségi diákok számára, a diszperziós kvóta azon kisebbségi iskolák esetében járna, ahol az alacsony tanulószám miatt a tanintézmény fenntartása lehetetlenné válna.
A szövetségi elnök arra emlékeztetett, az oktatókat is sújtó fizetéscsökketések hatálya december 31-én lejár, ezt követően pedig a béreknek növekedniük kell: a következő időszakban az RMDSZ arra törekszik, hogy a pedagógusok számára méltányos bérezési rácsot alakítson ki a pénzügyminisztérium. Az oktatást érintő prioritásokról szólva elmondta: újra lendületet kell adni az iskolaépületek felújítását célzó programnak, és be kell fejezni az elindított, a gazdasági megszorítások miatt azonban félbeszakadt beruházásokat. Ebben a székelyföldi megyék is nagyon érdekeltek, hiszen a PNL-RMDSZ-kormányzás alatt számos fejlesztés indult a magyar településeken, így Hargita megye is „tele van” elkezdett beruházásokkal Most az a prioritás, hogy megyei szinten elkészüljön a magyar oktatás szempontjából kiemelt fontosságú beruházások listája, hogy annak megfelelően csoportosítsák az erre fordítható költségvetési forrásokat – hangzott el a tanácskozáson.
Az RMDSZ vezetői péntek folyamán részt vettek a szárhegyi írótábor munkálatain is, ahol áttekintették az erdélyi magyar könyvkiadás helyzetét és a támogatások kérdését is.
Kelemen Hunor kulturális miniszter kifejtette: az államnak a jelenleginél jóval nagyobb részt kell vállalnia a kultúra finanszírozásában, hiszen nem lehet kizárólag a civil szférára hárítani a mecenatúra feladatát. Mint mondta, az RMDSZ nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy e tekintetben szemléletváltozást következzen be a kormányzati politikában, ennek eredménye, hogy sikerült összeállítani nemzeti érdekeltségű kulturális intézmények listáját, és létrehoztak egy külön alapot a kulturális kiadványok folyóiratok fenntartására, a következő időszakban pedig átgondolják a Nmezeti Kulturális Alap működését is.
A pénteki nap folyamán Markó Béla és Kelemen Hunor találkozott a gyergyói térséségben lévő települések RMDSZ-szes polgármestereivel, akikkel az időszerű feladatokat, a településeken elindított beruházások helyzetét tekintették át. A tanácskozáson, amelyen jelen volt Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Borboly Csaba, a Hargita megyei Tanács elnöke, valamint Bende Sándor az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke is, az önkormányzati vezetők kifejtették: alapvetően fontos, hogy az RMDSZ továbbra is jelen legyen a kormányban, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy az elkezdett nagyméretű infrastrukturális beruházások folytatódnak a Székelyföldön.
A szövetségi elnök közölte: bár az oktatási jogszabály elfogadását a szenátus oktatási szakbizottsága akadályozza - itt ugyanis az ellenzék van többségben -, az őszi parlamenti ülésszakban fel kell gyorsítani ezt a folyamatot. Markó Béla szerint ugyanakkor a vita során az RMDSZ-nek kiemelten kell figyelnie arra is, hogy a tanulók után járó fejkvóta mértékét a kisebbségi oktatás számára megfelelő módon szabályozzák, ha ugyanis ezt nem differenciáltan alkalmazzák, számos magyar iskola kerülhet nehéz helyzetbe. Ezt alátámasztandó közölte: a magyar iskolák száma ma eléri a 12%-ot Romániában, ami a közösség 6.5%-ához viszonyítva jó arány, ám a helyzet korántsem olyan jó, mint amilyennek tűnik: ezeknek az iskoláknak a többsége ugyanis kislétszámú, ezért egy nem differeneciált kvótarendszer esetén a jórészük megszűnhet. Az RMDSZ ezért vitte be a tervezetbe a nyelvi és a diszperziós kvótát: míg az előbbi magasabb fejpénzt biztosítana a kisebbségi diákok számára, a diszperziós kvóta azon kisebbségi iskolák esetében járna, ahol az alacsony tanulószám miatt a tanintézmény fenntartása lehetetlenné válna.
A szövetségi elnök arra emlékeztetett, az oktatókat is sújtó fizetéscsökketések hatálya december 31-én lejár, ezt követően pedig a béreknek növekedniük kell: a következő időszakban az RMDSZ arra törekszik, hogy a pedagógusok számára méltányos bérezési rácsot alakítson ki a pénzügyminisztérium. Az oktatást érintő prioritásokról szólva elmondta: újra lendületet kell adni az iskolaépületek felújítását célzó programnak, és be kell fejezni az elindított, a gazdasági megszorítások miatt azonban félbeszakadt beruházásokat. Ebben a székelyföldi megyék is nagyon érdekeltek, hiszen a PNL-RMDSZ-kormányzás alatt számos fejlesztés indult a magyar településeken, így Hargita megye is „tele van” elkezdett beruházásokkal Most az a prioritás, hogy megyei szinten elkészüljön a magyar oktatás szempontjából kiemelt fontosságú beruházások listája, hogy annak megfelelően csoportosítsák az erre fordítható költségvetési forrásokat – hangzott el a tanácskozáson.
Az RMDSZ vezetői péntek folyamán részt vettek a szárhegyi írótábor munkálatain is, ahol áttekintették az erdélyi magyar könyvkiadás helyzetét és a támogatások kérdését is.
Kelemen Hunor kulturális miniszter kifejtette: az államnak a jelenleginél jóval nagyobb részt kell vállalnia a kultúra finanszírozásában, hiszen nem lehet kizárólag a civil szférára hárítani a mecenatúra feladatát. Mint mondta, az RMDSZ nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy e tekintetben szemléletváltozást következzen be a kormányzati politikában, ennek eredménye, hogy sikerült összeállítani nemzeti érdekeltségű kulturális intézmények listáját, és létrehoztak egy külön alapot a kulturális kiadványok folyóiratok fenntartására, a következő időszakban pedig átgondolják a Nmezeti Kulturális Alap működését is.
A pénteki nap folyamán Markó Béla és Kelemen Hunor találkozott a gyergyói térséségben lévő települések RMDSZ-szes polgármestereivel, akikkel az időszerű feladatokat, a településeken elindított beruházások helyzetét tekintették át. A tanácskozáson, amelyen jelen volt Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Borboly Csaba, a Hargita megyei Tanács elnöke, valamint Bende Sándor az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke is, az önkormányzati vezetők kifejtették: alapvetően fontos, hogy az RMDSZ továbbra is jelen legyen a kormányban, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy az elkezdett nagyméretű infrastrukturális beruházások folytatódnak a Székelyföldön.
A kategória további hírei:
Nagy károkat okozott a rossz idő az energiaszolgáltatóknak 23 ezer ember hó fogságban Eddig 6 miniszter vette át hivatalát Megtörné a parlamenti sztrájkot több szociáldemokrata parlamenti képviselő is Vrancea megyében készenléti állapot kihirdetését kérte tegnap Traian Basescu államfőtől Marian Oprisan, a megyei tanács elnöke
Nagy károkat okozott a rossz idő az energiaszolgáltatóknak 23 ezer ember hó fogságban Eddig 6 miniszter vette át hivatalát Megtörné a parlamenti sztrájkot több szociáldemokrata parlamenti képviselő is Vrancea megyében készenléti állapot kihirdetését kérte tegnap Traian Basescu államfőtől Marian Oprisan, a megyei tanács elnöke
Hozzászólások
hc5yph skbehgyfussg, [url=http://shylthcvviwr.com/]shylthcvviwr[/url], [link=http://kbqwhsqkjpev.com/]kbqwhsqkjpev[/link], http://xuemrrfuwobl.com/
fmgkybtccq,
2010. szeptember 11, szombat, 10:12
hc5yph skbehgyfussg, [url=http://shylthcvviwr.com/]shylthcvviwr[/url], [link=http://kbqwhsqkjpev.com/]kbqwhsqkjpev[/link], http://xuemrrfuwobl.com/
Hasonló hírek
Az új kormány feladata: az eddigi eredmények tudatosítása
Markó lát esélyt a fizetésnövelésre
Az RMDSZ Hunyad megyei ügyvezető elnökét nevezték ki prefektusnak
Az RMDSZ akkor vesz részt az új kormányban, ha a koalíciós pártok egy protokollumot írnak alá
Az RMDSZ feltételeket szab az új kormány támogatásához
Nem merült fel változás a pártokat megillető tárcák tekintetében
Két Hargita megyei településen függesztették fel az oktatást
3 millió lej az anyanyelvű oktatásnak
Az RMDSZ nem tartja jó megoldásnak a technokrata kormányfőt
A PDL technokrata kormányfőt akar
Címkefelhő
Béla,
Borbély László,
csökkent,
előrehozott,
havazás,
Hunyad,
Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium,
közlekedés,
Kelemen Hunor,
Kolozsvár,
magyar,
Markó,
munkahely,
Raed Aeafat,
RMDSZ,
sztrájk,
tüntetés,
verespataki,
Winkler Gyula,











