Február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyben a megszentelt élet világnapja is. Ebből az alkalomból Böcskei László megyéspüspök meghívására válaszolva a Nagyváradi Római Katolikus és Görög Katolikus Egyházmegyékben tevékenykedő mintegy 15 rend 4o tagja vett részt a nekik szervezett találkozón. 

A program 9.3o órakor a regisztrációval kezdődött az érkező vendégek fogadásával. Ilyenkor mindig a találkozások öröme él szívünkben, hiszen alkalmunk van egymással beszélgetni, egymásra odafigyelni, s a mosolyunkkal, megosztott tapasztalatainkkal lelkesítjük egymást abban a szolgálatban, amivel Isten bízott meg minket.

Az  Istennel való bensőséges kapcsolatunkra kell építsük életünket, hiszen Ő ajándékozott meg a hivatás kegyelmével és az Ő kegyelme képes minket jóságának és szeretetének tanúivá tenni a világban, ezért 1o.oo órától Szentségimádásra gyűltünk össze a Székesegyházban. Az elmélkedéseket a napközi imaóra elimádkozása követte. Ezután hívek és szerzetesek a Püspöki Palota elé vonultak, ahol  a gyertyaszentelés szertartása következett, majd körmenetben égő gyertyákkal tértünk vissza a templomba az ünnepi misére.

A szentmisét Böcskei László megyéspüspök mutatta be, a görög katolikus Florian Gui vikárius úrral, a jelen levő papokkal együtt. Öröm volt számunkra, hogy sok hívő és a Szent László Iskolaközpont diákjai is velünk ünnepeltek.

A Püspök  Atya a szentbeszédben megköszönte a maga és Virgil Bercea Püspök Úr nevében a nővérek és szerzetesek szolgálatát, s bátorított minket, hogy a Szűzanya példája szerint őrizzük szívünkben az Igét, elmélkedjünk azon. Ahhoz, hogy a megszentelt élet örömeiről és gazdagságáról tudjunk tanúságot tenni, szükséges, hogy az Eukarisztia legyen életünk középpontja. A napi  elmélkedésekkel és a zsolozsmák hűséges végzésével mélyül az Istennel való kapcsolatunk, így lelkes követői tudunk lenni Urunknak, s másokat is lelkesíteni tudunk.

A prédikáció után a jelen levő rendek egy-egy szimbólummal utaltak karizmájukra, s hozták Isten elé kéréseiket. Az oltár előtt elhelyezett tárgyak Isten ajándékainak gazdagságáról tanúskodtak.

Ezután a szerzetesi fogadalmak megújítása következett, s elhangzott a kérés a hívek fele, hogy imádkozzanak a megszentelt személyekért, s azért, hogy Isten küldjön munkásokat szőlőjébe, ajándékozzon új hivatásokat a rendeknek.

Szentmise után a Püspöki Palotában szeretetvendégségben volt részünk, ahol újra alkalom volt egymással beszélgetni.

A találkozó záró programja  a közös rekreáció volt, amikor együtt örülhettünk, nevethettünk, játszhattunk, ezt is Isten nagyobb dicsőségére.

Azt gondolom ezek a találkozások mindannyiunkat megerősítenek hivatásunkban, lelkesedéssel, bátorsággal tarisznyáznak fel, hogy a mindennapjainkat  Isten jelenlétében éljük örömmel, hűséggel, hálát adva mindazért a sok jóért, amivel Urunk megajándékoz minket.

Istennek legyen hála!

 

Módi Blanka, vincés nővér