Ma 16.30 órától Szalay Zoltán népzenész, népzenekutató, a Brassói Egyetem zenetanára tart előadást.

A magyar nemzet legősibb zenéjét az ötfokú (pentaton) dallamok képezik. A magyar népzene sajátosságait hasonlítva össze más népcsoportok zenéjével, keressük a párhuzamokat, különbségeket. A pentatónia számos más nép dallamaiban is jelen van így például Közép- és Kelet-Ázsiában, Hátsó- és Elő-Indiában, Indonéziában, Melanéziában, Mikronéziában, másrészt Kelet- és Közép-Európában, a Földközi-tenger vidékén, de elterjedt az afrikai ültetvényesek és földműves indiánok között is. Az a tény, hogy a pentatónia eljutott különböző fokon álló vadász- és pásztornépekhez is (pl. a lappokhoz), bizonyára a kulturális érintkezés közvetítésével létrejött másodlagos elterjedésre vezethető vissza - írja a zenei lexikon. Azoknál a népcsoportoknál, melyeknél a pentaton dallam alapvetően jellemző, ott nyelvi hasonlóságok is vannak, ezek a népcsoportok ragozó nyelvet használnak, akárcsak mi, magyarok és hasonló világszemlélettel rendelkezünk. A népzenei, nyelvi és világszemléletbeli hasonlóságon kívül egy orosz kutatócsoport különböző népcsoportokon végzett DNS vizsgálatai is rokonságba hozzák az előbb említett népeket. Tehát négy különböző kutatási terület eredményei hozzák közös nevezőre ezeket a népcsoportokat, annak a valószínűsége, hogy ez véletlen legyen, szinte egyenlő a nullával. A magyar népzene, nyelv és világszemlélet határozza meg alapvetően a magyar lelket, amely most még szunnyadóban van, de ha az elfogadás, figyelmesség, jóindulat, emberség, odafigyelés megjelenik az életünkben, akkor elmondhatjuk, hogy kezd ébredezni bennünk a magyar lélek.

Időpont: 2012. január 5, 16.30 
Helyszín: Moscovei utca 5 szám, a Nagyvárad TE próbaterme. A belépés ingyenes.

 Az együttes művészeinek továbbképzését a Magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatta. (közlemény)