Vasárnap délelőtt ünnepi istentisztelettel emlékeztek Biharfélegyházán az 1944. október 9-én  arra a 13 leventére akik áldozatául estek a II. világháború értelmetlen poklának: Csömpe Sándor, Daróczi Bálint, Fejes József, Kerekes Géza, Kelemen Sándor, Marjai Albert, Molnár Géza, Oláh István, Rácz Károly, Rézműves Imre, Sajti Sándor, Simon Gábor, Walter Ferenc.

E zivataros időszakban Tiszacsegére vezényelt biharfélegyházi leventék megelégelve az értelmetlen távollétet, gyalogosan hazafelé tartottak a legrövidebb úton, amely Nádudvar határán vezetett keresztül. Errefelé 1944. októberében kisebb-nagyobb csapatmozgások történtek mindkét harcoló fél részéről, október 9-én Nádudvar német katonai megszállás alatt volt, de Mihályhalma környékén szovjet lovas előőrsök a Sárrétről Tiszacsege irányába tartottak. A Sáros ér közelében lévő Mészáros tanyán a 19-22 év körüli fegyvertelen fiúk a gazdasági épületek között és a mellette álló gulyakútnál pihentek, szomjukat oltották. Német repülőtámadástól megfutamított és visszafelé tartó orosz katonák észlelték a csoportot. Mintegy 50 lovas a tanyaépületek közé vágtatva minden felszólítást mellőzve géppisztolyaikkal lekaszabolta a megriadt menekülőket, majd a csoport továbbállt Püspökladány felé. 22 halott maradt a helyszínen és 3 sebesült, akiket a környékbeli lakosság igyekezett ellátni. 13 biharfélegyházi levente vesztette életét.

Szerző Erzsike néni édesapját veszitette el, édesapa nélkül kellett felnőnie. Emlékezett ő is, könnyekkel küszködött, hiszen  nehéz beszélni erről a fájdalomról.

Balog Károly Nádudvarról érkezett, aki elmondta, hogy kutatásba kezdett és adatokat gyűjt, amit szeretne megjelentetni.

A refomátus templom tövében felállitott emlékműnél helyezték el koszorúikat az intézmények, szervezetek képviselői, illetve magánszemélyek.