Bihar megyei hírek »
Március 15-i főhajtás Margittán
2010. március 15, hétfő
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulójára hétvégén emlékeztek Margittán.
A rendezvénysorozat első programja, a szombaton délelőtt megrendezett Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jellegzetességei a Partiumban című előadás volt, melyet Dr. Fleisz János történész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja tartott. Az előadás szépszámú hallgatóságát, a margittai RMDSZ és a Margittai Ifjak Köre (MIK) nevében Almási István főszervező köszöntötte, 1848 Márciusának jelentőségéről szólva, majd felkérte Dr. Fleisz János történészprofesszort, hogy tartsa meg előadását.
A professzor bevezetőjében röviden ismertette a 48-as pesti történéseket, majd kitért a partiumi eseményekre. A tartalmas előadásból meg tudhatta a közönség, hogy a 12 pontot tulajdonképpen Nagyváradon fogalmazta meg Szacsvay Imre és Irinyi József, és Irinyi vitte fel Pestre. Az is kiderült, hogy a Nagyváradra költöztetett fegyvergyárban tanulta Gábor Áron az ágyúöntést, hogy Margittának országgyűlési képviselője volt Dobozi István személyében, valamint az, hogy Kossuth Lajos, több mint száz város mellett, Nagyvárad díszpolgára is. A tartalmas előadás végén bárki hozzászólhatott az előadáshoz, kérdéseket tehetett fel a professzor úrnak.
Szombaton délután a művelődési házban folytatódott az ünnepség, ahol a Maros Művészegyüttes művészei teltház előtt adták elő, a Szörényi Levente-Bródy János szerzőpáros nagysikerű rockballadáját, a Kőműves Kelement. A már klasszikussá vált rockballada az alkotásról, az építés fáradalmairól, a szükséges hitről, a mű létrehozásáért hozott áldozatokról szól. Tanulsága, hogy megfeszített munkával, hittel bizalommal és nem utolsó sorban összefogással bármilyen cél elérhető, persze ehhez mindenképp szükséges áldozatot hozni. Az előadást hosszú percekig tartó vastapssal jutalmazta a nagyérdemű.
A rendezvénysorozat vasárnap ért véget. A délelőtti ünnepi istentisztelet és szentmise után, a református templomkertben felállított Petőfi-szobornál, szép számban gyülekeztek az emlékezni vágyók. Az egybegyűlteket és meghívott vendégeket házigazdaként Kovács Gyula tiszteletes és Bradács Alíz körzeti RMDSZ-elnök köszöntötte majd a Nemzeti dal következett Szőke Ferenc előadásában. A Talpra magyar után, Margitta szülöttének, Cseke Attila egészségügyi miniszternek az ünnepi beszéde hangzott el. Cseke Attila felemelő szavai után Szűcs Lenke vallástanárnő középiskolai énekcsoportjának előadása csak fokozta az ünneplők hangulatát, s mikor felcsendült a Kell még egy szó című dal, az egybegyűltek már együtt énekeltek velük.
A diákok előadása után mondott beszédet, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos. Bordás Mária tanárnő általános iskolai énekcsoportja után, Árkosi Antal helyi RMDSZ-elnök szavai zárták az ünnepi beszédek sorát. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Derzsi Ákos parlamenti képviselő, Dorel Talpoş polgármester és Pocsaly Zoltán alpolgármester. Koszorúzás következett, melyen országos és helyi vezetők, politikai pártok, intézmények, iskolák, civil és ifjúsági szervezetek helyezték el az emlékezés koszorúit. A megemlékezés színvonalát emelték Krisztik Noémi és Veszprémi Boglárka szavalatai. Az ünnepség méltóképpen nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zárult.
Tőtős Norbert
A professzor bevezetőjében röviden ismertette a 48-as pesti történéseket, majd kitért a partiumi eseményekre. A tartalmas előadásból meg tudhatta a közönség, hogy a 12 pontot tulajdonképpen Nagyváradon fogalmazta meg Szacsvay Imre és Irinyi József, és Irinyi vitte fel Pestre. Az is kiderült, hogy a Nagyváradra költöztetett fegyvergyárban tanulta Gábor Áron az ágyúöntést, hogy Margittának országgyűlési képviselője volt Dobozi István személyében, valamint az, hogy Kossuth Lajos, több mint száz város mellett, Nagyvárad díszpolgára is. A tartalmas előadás végén bárki hozzászólhatott az előadáshoz, kérdéseket tehetett fel a professzor úrnak.
Szombaton délután a művelődési házban folytatódott az ünnepség, ahol a Maros Művészegyüttes művészei teltház előtt adták elő, a Szörényi Levente-Bródy János szerzőpáros nagysikerű rockballadáját, a Kőműves Kelement. A már klasszikussá vált rockballada az alkotásról, az építés fáradalmairól, a szükséges hitről, a mű létrehozásáért hozott áldozatokról szól. Tanulsága, hogy megfeszített munkával, hittel bizalommal és nem utolsó sorban összefogással bármilyen cél elérhető, persze ehhez mindenképp szükséges áldozatot hozni. Az előadást hosszú percekig tartó vastapssal jutalmazta a nagyérdemű.
A rendezvénysorozat vasárnap ért véget. A délelőtti ünnepi istentisztelet és szentmise után, a református templomkertben felállított Petőfi-szobornál, szép számban gyülekeztek az emlékezni vágyók. Az egybegyűlteket és meghívott vendégeket házigazdaként Kovács Gyula tiszteletes és Bradács Alíz körzeti RMDSZ-elnök köszöntötte majd a Nemzeti dal következett Szőke Ferenc előadásában. A Talpra magyar után, Margitta szülöttének, Cseke Attila egészségügyi miniszternek az ünnepi beszéde hangzott el. Cseke Attila felemelő szavai után Szűcs Lenke vallástanárnő középiskolai énekcsoportjának előadása csak fokozta az ünneplők hangulatát, s mikor felcsendült a Kell még egy szó című dal, az egybegyűltek már együtt énekeltek velük.A diákok előadása után mondott beszédet, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos. Bordás Mária tanárnő általános iskolai énekcsoportja után, Árkosi Antal helyi RMDSZ-elnök szavai zárták az ünnepi beszédek sorát. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Derzsi Ákos parlamenti képviselő, Dorel Talpoş polgármester és Pocsaly Zoltán alpolgármester. Koszorúzás következett, melyen országos és helyi vezetők, politikai pártok, intézmények, iskolák, civil és ifjúsági szervezetek helyezték el az emlékezés koszorúit. A megemlékezés színvonalát emelték Krisztik Noémi és Veszprémi Boglárka szavalatai. Az ünnepség méltóképpen nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zárult.
Tőtős Norbert
