A mihályfalvi Művelődési Ház kisterme teljesen megtelt péntek este, s helyeslő moraj fogadta Kovács Zoltán polgármester megállapítását, miszerint a nyugdíjak körül sok a megválaszolásra váró kérdés.
Sóki Béla képviselő, kinek parlamenti irodája szervezte a találkozót, már előszavában arra kért mindenkit: a legsarkalatosabb kérdést, miszerint miért alacsonyak a nyugdíjak, ne tegyék fel, mert erre az igazgató nem tud felelni.
Aztán Szarka Árpád a nyugdíjrendszerről, az átszámításról tartott tájékoztatót. Megtudtuk, hogy megyénk 600 ezer lakosából 200 ezer a nyugdíjas, 100 alkalmazottra 125 nyugdíjas jut.
Újdonság volt viszont (még a helyi elöljáróknak is) az az adathalmaz, amit Mihályfalváról sorolt. Eszerint a város mintegy 10.500 lakosából 3 ezer nyugdíjas, az átlagnyugdíj 2,4 millió (régi) lej, a legkisebb 650 ezer, a legnagyobb 11,2 millió lej. Utóbbi élvezője biztos nincs a teremben a gondjaival, jegyezte meg valaki a hallgatóságból.
Mezőgazdasági nyugdíjból 244-en tengődnek (itt a legkisebb járandóság 240 ezer lej), összességében több mint ezren kénytelenek 2 millió lejnél kevesebből megélni havonta. A nyugdíjak átszámolása nem feltétlen növekedést jelent, pontosította sokadszorra az igazgató.
Mihályfalván – ha sokszor csak jelképesen is, de – a nyugdíjasok 52%-ának nőtt a jövedelme, ami Szarka Árpád szerint azt bizonyítja: a helyiek hátrányos helyzetben voltak.
Az általános gondokat feszegető kérdések során egyebek mellett elhangzott: a ledolgozott évek száma nem arányos a nyugdíj összegével; nem mindegy, hogy ki hol és mennyi ideig dolgozott; ellenőrizni kellene, hány betegnyugdíjas munkaképes; át kellene értékelni a tsznyugdíjaka stb.
Sokan egyéni gondjaikat tárták dokumentumokkal alátámasztva az igazgató elé, aki az őt elkísérő tisztviselővel együtt állta a rohamot. A megválaszolatlan kérdésekkel az érintettek forduljanak közvetítői szerepet vállaló parlamenti irodájához, kérte Sóki Béla képviselő.
(Bihari Napló)
