A Baranyi név és a Nagyvárad melletti Micske neve évszázadokon keresztül elválaszthatatlanul összefonódott. Micskén és a környező falvakban számos Baranyi család élt. Szorgos történészek már 15 Baranyi kúriát számoltak össze. Ma kevesebb mint fél tucat Baranyi család illetve leszármazott lakik a környéken Nagyváradot is beleszámítva. A találkozón is csak három család képviseltette magát. Kérdésemre: hol vannak a Baranyiak? egy Baranyi leszármazott nemes egyszerűséggel egyszer azt felelte: Amerikában. Mi tagadás, van igazság ebben az állításban, – teheti hozzá e sorok írója – hiszen magam is gyarapítottam ezek számát. 

Tény, hogy Micske mind e mai napig összeköti a Baranyiakat, hála Hodgyai Edit micskei iskolaigazgatónak és Gavallér Lajosnak, Micske református lelkipásztorának. Mindketten, megannyi feladatuk mellett szakítanak időt arra, hogy a falu múltjával, kulturális és szellemi felemelkedésével foglalkozzanak. Ennek részeként érezték szükségét annak, hogy a Baranyi család történetét felkutassák, számos általuk kiadott könyvben dokumentálják, és a még elérhető Baranyiakat Micskére vonzzák. Illesse őket köszönet valamennyi Baranyi részéről. Ennek a nemes vállalkozásnak volt része a mostani találkozó, amelynek színhelye a katolikus templom és az iskola épülete volt. Legnagyobb örömünkre Tempfli József püspök úr is megtisztelt bennünket jelenlétével. Ő celebrálta a megemlékezési misét és az ünnepély díszvendégeként méltó emelkedettséget biztosított a megjelenteknek. A vele folytatott baráti beszélgetések is valamennyiünk számára értékes részét képezték az ünnepi alkalomnak. A misét követően Kinda Péter és Thurzó Zoltán neves előadó művészek koncertet adtak az összegyült nagyszámú hallgatóságnak, amely felejthetetlen élményként maradt meg valamennyiünk emlékezetében. Személyes beszélgetésekre a misét követően az iskolában került sor egy pompásan megrendezett svéd asztalos állófogadás keretében. Kíváncsian érdeklődő szemek, mosoly, örömteli tekintetek, kellemes meglepetések és beszélgetések kavalkádjában telt el a következő néhány óra.

A családi találkozó természetesen az egymásra találásnak, az új rokonok felfedezésének, megismerésének az örömünnepe volt. Korábban soha nem látott emberek leltek egymásra és fedeztek fel egymásban valami hasonlót, amit nagyra értékelnek és ami ismeretlenül is összekötötte őket. Régi fényképek, családfák, anyakönyvi kivonatok, családi ereklyék, címerek, levelek, könyvek, királyi pecsétes, aláírásos évszázados dokumentumok kerültek elő, tették szinessé a beszélgetéseket. A családi örömünnepet természetesen a személyes kapcsolatok kialakulása pecsételte meg, ami az ünneplést követő nap rokoni találkozásaiban és baráti szálak kötődésében már kezdetét is vette. A következő lépés az Angliában, Németországban, Amerikában és sok más távoli helyen élő Baranyiak bekapcsolása lesz ebbe a már élőnek nevezhető folyamatba, hiszen a személyes ügynek induló családi találkozó nem csak családi ügy, hanem micskei ügy, s Emődi János nagyváradi történésznek köszönhetően, aki több kötetben fogja megjelentetni ezirányú kutatásait, már egész Bihar megyét felölelő történelmi ügy, és innentől kezdve nemzeti ügy, amely így lehet és lesz sok Baranyinak szívügyévé. Így zárul a kör, és a kis kezdeményezésből így lehet lélekemelő, nemzetet gazdagító áldást előhozni, Isten segítségével. Mert mi nem hagyjuk ki őt sem számításainkból.
Baranyi József