Nagyszalonta és Nagyvárad MIDESZ-szervezeteinek képviselői Békéscsabán jártak szombaton, amikor a Békés megyei Fidelitas szervezett ifjúságpolitikai konferenciát. A határ két oldalán tevékenykedő ifjúsági szervezetek között több mint egy éve fogalmazódott meg az együttműködés szükségessége, és azóta rendszeresen át is járnak egymás programjaira, tanácskoznak a fiatalság helyzetéről és lehetőségeiről. A szombati konferenciának is az volt a célja, hogy átbeszéljék a romániai fiatalság helyzetét. A megyei Fidesz-irodában megtartott találkozón számos civil és közéleti személyiség is megjelent, így hatékony és sok problémát érintő volt a tanácskozás.

A megjelenteket Rónaszéki Nóra, a Fidelitas frissen megválasztott országos alelnöke, a Békés megyei szervezet korábbi elnöke köszöntötte. A konferenciára meghívták Temes, Arad és Bihar megye egy-egy ifjúsági vezetőjét is, így ott volt Albert László, az Arad Megyei Ifjúsági Szervezet elnöke, Maros Loránt, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet képviselője és Cseke Sándor, a nagyszalontai Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) alelnöke, korábbi vezetője, továbbá Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója, író, műfordító, kultúrdiplomata, a Joó Rudolf Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Zelenyánszki Péter békéscsabai önkormányzati képviselő. A moderátor Ladó Balázs, a Békés megyei Fidelitas alelnöke volt. Ugyanakkor megjelent a tanácskozáson Babák Mihály országgyűlési képviselő, Szarvas város polgármestere és Gajda Róbert országgyűlési képviselő, Gyula város alpolgármestere.

Az országos Fidelitas-alelnök köszöntője után Babák Mihály tartotta meg nyitóbeszédét. Bírálta a szocialista kormány munkáját, s mint mondta, a gyalázatos nyolc esztendő után most végre megnyílnak a lehetőségek az anyaországi és a határon túli magyarok között az együttműködésre és az egyszerűsített honosítási eljárás révén a közjogi értelemben vett egyesülésre. Újra kell szőni a szőnyeget, amit kilencven éve szétszakítottak – fogalmazott a képviselő, aki kiemelte, Románia schengeni övezethez való csatlakozása nagyban hozzájárul majd a magyar-magyar összefogáshoz. Gajda Róbert arra világított rá, kilencven év óta Békés megye folyamatosan vesztese a magyar kormányzásnak, és akkor lehet nyertes, ha nemzetpolitikai szempontból újra a magyarság közepe lehet.

Zelenyánszki Péter Békéscsaba polgármesterének a nevében köszöntötte az egybegyűlteket, majd helyi önkormányzati képviselői minőségében osztotta meg gondolatait. Az első beszámolót Beke Mihály András tartotta meg romániai, bukaresti szolgálati idején szerzett tapasztalatai alapján. Kiemelte, szomorúan látta, mennyire gyengül a határon túliak magyarságtudata. Megemlítette továbbá, hogy Bukarest asszimilációs törekvéseinek nyomai követhetők, és félő, hogy a mostani népszámlálás rámutat, félmillióval csökken is az erdélyi, romániai magyarok száma. Előadásában a továbbiakban arra kereste a lehetőséget, hogy az anyaország milyen direkt támogatással segíthetné a határon túli magyarokat. Példaként azt hozta fel, hogy a román kormány az ortodox egyházon keresztül juttatja kamatmentes kölcsönhöz a románokat, hogy azok házakat tudjanak vásárolni. Szerinte a magyar államnak is meg kellene találnia a módszert és a csatornát. Albert László az aradi, Maros Loránd a temesi, Cseke Sándor pedig a nagyszalontai ifjúsági szervezet tevékenységét mutatta be. Cseke mint a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) alelnöke kitért az erdélyi általános helyzetre is, és kiemelte, külön kell foglalkozni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kérdésével. A MISZSZ ernyőszervezet lévén valamennyi régióból magában foglal szervezeteket, így a vezetőségnek viszonylag jó rálátása van különböző területek specifikumaira.

A beszámolók után eszmecserére került sor. A felvetült problémákat és témaköröket illetően többen kifejtették véleményüket. Borsi Balázs, a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke elsőként az októberi romániai népszámlálással kapcsolatban szólalt fel. Elmondta, a kolozsvári székhelyű kisebbségkutató intézet munkatársai szerint nem kell túldramatizálni az erdélyi magyarság apadását, a szociológusok ugyanis 1,3 millió körülire becsülik a magyarok számát. A 2000-es évek elejétől ugyanis csökkent a migráció a magyarok körében, s bár 2004-4005-től ismét az legfőbb munkaerő-kibocsátó ország lett Románia, a magyarok alulreprezentáltak, mert a románság indult meg főleg Olaszország és Franciaország felé. Persze a bukaresti asszimilációs törekvés érezhető, és a népszámlálási adatok hitelességét is meg lehetne kérdőjelezni, főleg miután Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Maros megyében félretájékoztatták a népszámlálóbiztosokat azt mondván, hogy családtag nem diktálhatja be vele egy háztartásban élők nemzeti, anyanyelvi és vallási adatait. A „hiba” jóvátétele érdekében élénk sajtókampány folyt, s mégis bőven akadtak olyanok, akiknek az adatlapjára nem akarták beírni az etnikai adatokat. Az erdélyi ifjúsági helyzetről Borsi Balázs elmondta, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szórványra, hogy ha már megállítani nem is lehet, de lassítható legyen az asszimiláció. A tömbmagyarság-elvű politika meglehet, látványosabb eredményeket hoz rövidtávon, nem kell megfeledkezni a szórványban élő fiatalságról, főleg, hogy az erdélyi magyarság többsége kisebbségben, jelentős része pedig szórványban él. A MIDESZ tevékenységéhez hozzászólva a Bihar megyei ifjúsági vezető elmondta, A MIDESZ próbálja megszólítani azokat a magyar fiatalokat is, akik már kikerültek az iskolapadból, az egyetemekről. Erről a rétegről ugyanis sokan megfeledkeznek, mert a diákokat, az egyetemi hallgatókat tekintik elsődleges célközönségnek.

A találkozón több ötlet is felvetődött, és a részvevők abban maradtak, hogy a következőkben is szerveznek hasonló beszélgetést a további együttműködések, közös programok megbeszélése érdekében.

A nagyszalontai MIDESZ vezetősége